Főként a növendékek heveny, súlyos hasmenéssel járó betegsége.
Fürjbetegségnek is nevezték, mert először fürjeken észlelték az USA-ban, majd vadmadarakban, fácánokban, galambokban, gyöngytyúkokban, állatkertekben tartott számos madárfajban is megállapították.
Nálunk régóta ismert, elsősorban nagy létszámú csirke- és pulykaállományokban fordult elő. Kórokozója a Clostridium colinum baktérium, amely széles körben jelen van a talajban és a madarak bélsarában. A tünetek megjelenésében döntőek a hajlamosító hatások (zsúfoltság, erősen szennyezett alom, takarmányozási hibák, háttérben más betegségek, pl. coccidiosis, csirkeanaemia, Gumboro-betegség).
Milyen életkorban a leggyakoribb a fekélyes bélgyulladás?
Leggyakrabban 3–12 hetes csirke- és 3–8 hetes pulykaállományokban jelentkezik, de idősebb életkorban, akár tyúkokban is előfordul. A kórokozó a bélsárral ürül, a szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel, alommal történik a fertőződés az állományon belül. A baktérium a bélbe jutva a nyálkahártyán gyulladást, elhalást, fekélyképződést okoz.
Milyen tünetei vannak a fekélyes bélgyulladásnak?
A beteg állat gubbaszt, étvágytalan, tollazata borzolt, a szemek csukottak, már ebben a fázisban gyors elhullások vannak. A kicsit lassabban lefolyó esetekben híg, vízszerű, majd csokoládé színű bélsárürítéssel járó hasmenés alakul ki, ezek az állatok lesoványodnak, tyúkoknál a tojástermelés jelentősen csökken. Az elhullási arány brojlerekben 10–15 (fürjekben akár 50%), tojókban 3–10%.
Mit tehet a gazda a fekélyes bélgyulladás megelőzése érdekében?
A hajlamosító tényezők kiiktatása, istállók kiürítése után alapos fertőtlenítés, coccidiosis elleni
védekezés.
Mit tehet a gazda a fekélyes bélgyulladás jelentkezése után?
Gyógykezelés: antibiotikumok takarmányba vagy ivóvízbe keverve 7-10 napig.
Forrás: dr. Böő István – A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III. – Baromfifélék betegségei
Fotó: Hendrix Genetics, Getty Images, Shutterstock
