A sussex a legrégebbi angol fajta, amely a XIX. század elején, Délkelet-Angliában jött létre a Sussex és Kent grófságok területén.
A nemesítés során a nem fajtatiszta tyúkokat és különböző nagytestű fajtákat, dorkingot, világos brahmát és cochint használtak fel. Külföldre csak jó egy évszázaddal később került.
A közepesen hosszú, jól tollazott nyak mögött a nagyon hosszú hátvonal homorú, feldudorodó nyeregrész nélkül fut a szélesen tűzött farokba, amelynek kormánytollait a kakasnál a széles fedőtollak és a sarlótollak beborítják. A kakas és a tojó farkának helyzete megemelt, a szárnyak magasak és ráfekvők. A mellvonal a toroktól kezdve szinte függőlegesen fut lefele. A test alsó vonalát hátul a széles, messzire kinyúló has határolja. Bár pehelytollasak, de nem dús tollazatúak, a közepesen hosszú combok és a csüdök nem túlságosan durva csontúak, a csüdök fehérestől a hússzínűig változnak.
A tojó alakja összességében zömökebbnek hat. Követelmény, hogy az egyszínű taraj finoman szemcsézett legyen, fűrészfogai a tarajlemez közepéig érjenek. Az állebenyek finombőrűek és simák, a füllebenyek nagyon kicsik és pirosak. A sárga szemszín megengedett ugyan, de a pirosat kell előnyben részesíteni.
A tojók gyakran kotlanak el és nagyszerű anya hírében állnak, a csibékről gondoskodnak. A csibék gyors növekedésűek, elég korán érnek. Élénkek ám nem kifejezetten röpködős természetűek, valamint az agresszív viselkedés nem jellemző a fajtára.
Kezdő tyúktartók számára is ajánlott, kezes fajta.
Elfogadott színek
vörösporcelán, kolumbiai, borsárga kolumbiai, vörös kolumbiai, vad, fehér, kendermagos és szürke
Általános tulajdonságok
| Testtömeg | kakas: 4-4,2 kg, tojó: 3-3,2 kg |
| Tenyésztojás tömege | 55 g |
| Tojáshéj színe | krémszínű, sárgásbarna |
| Éves átlagos tojáshozam | 180-200 db |
